A településrendezési eszközök kereteket teremtenek a településeken tervezett építési tevékenységeknek.

A településrendezési eszköz:

• a településszerkezeti terv, melyet az önkormányzat határozattal fogad el. A településszerkezeti tervben az egyes területek területfelhasználása kerül meghatározásra. Ehhez szöveges szerkezeti leírás tartozik.

• a Helyi Építési Szabályzat, mely önkormányzati rendelet az építés szabályairól. Rajzi melléklete a Szabályozási Terv, ahol a korábban, a szerkezeti tervben meghatározott területfelhasználások sajátos jellegük alapján kisebb egységekre, övezetekre kerülnek felosztásra.

A vonatkozó jogszabályok alapján a településrendezési eszközök módosításáról, vagy további változatlan használatáról településszerkezeti terv esetében minimum 10, Helyi Építési Szabályzat esetében minimum 4 évente dönt a képviselő-testület. Amennyiben idő közben beruházási, fejlesztési igények merülnek fel, úgy a módosítások időben hamarabb szükségessé válhatnak.

A tervekkel kapcsolatban változtatási igény felmerülése esetén a jogszabály lehetőséget ad módosításra. Abban az esetben, amikor a jogszabály előírja szükséges a terv teljes felülvizsgálata, azaz egy új terv készítése.

Egyes beruházások, fejlesztések csak a település egy-egy részét érinthetik, ebben az esetben lehetőség nyílik csak az adott területre vonatkozó módosításra. Területfelhasználás, jelentős műszaki infrastruktúra, illetve az értékvédelmet érintő változás esetén a módosítás a településszerkezeti tervet érinti, ebben az esetben általában a Helyi Építési Szabályzat is változik. Amennyiben az előbb felsorolt elemek nem változnak, úgy a módosítás kizárólag a Helyi Építési Szabályzatra is vonatkozhat.

Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló (2003. évi CXXV.) törvény értelmében minden települési önkormányzatnak rendelkeznie kell 5 évre szóló helyi esélyegyenlőségi programmal (HEP), amely HEP-eket két évente felül kell vizsgálni.

A településfejlesztési koncepció a fejlesztés összehangolt megvalósulását biztosító és a településrendezést is megalapozó, a település közigazgatási területére kiterjedő önkormányzati területfejlesztési döntéseket rendszerbe foglaló, önkormányzati határozattal elfogadott dokumentum, amely a település hosszú távú kialakítását tartalmazza.

A koncepciót megelőzi egy megalapozó vizsgálat. Ennek kereteit jogszabály szabályozza. Helyzetértékelő megállapítások után lehet mind a településfejlesztési koncepciót, mind az erre épülő településrendezési eszközöket elkészíteni.

Az integrált településfejlesztési stratégia (ITS) meghatározza a települések településfejlesztési tevékenységét, összehangolja a különböző szakpolitikai megközelítéseket, összefogja és ütközteti az érintett partnerek (üzleti szektor, civil szektor, közszféra szereplői, lakosság) céljait, elvárásait. Meghatározza a fejlesztési célokat, azok finanszírozási módját, továbbá a megvalósítás és fenntartás módját is összefüggéseiben kezeli.

A településképi arculati kézikönyv (TAK) szemléletformáló célt szolgál, mely a településképi követelményeket alapozza meg. Ebben kell meghatározni a település településkaraktert meghatározó településképi jellemzőit, a településképi szempontból egymástól jól elkülönülő településrészeket arculati jellemzőikkel és értékeikkel, a településkép minőségi formálására vonatkozó javaslatokat, valamint a településképhez illeszkedő építészeti elemeket.

A településképi rendelet (TKR) állapítja meg a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelmét, a településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján a településképi szempontból meghatározó területeket, valamint a településképi követelményeket és eljárásrendeket.

A települési értékvédelemi munkarész minden munka előkészítő része, mely a települések megőrzésének és fennmaradásának záloga. Éppen ezért fontos a településrendezési eszközök készítése során az örökségvédelmi hatástanulmány részletes kidolgozása. Ennek egyik kulcsmomentuma a meglévő értékek feltárása, felmérése, melyet települési értékkataszternek nevezünk.

A településrendezési eszközök - a beruházási szándéknak megfelelő - elkészítését megelőzően javasolt a településrendezési tanulmányok elkészítése. A tanulmány a terület hasznosíthatóságának lehetőségeit és korlátait tárja fel, továbbá a fejlesztési elképzelések tükrében vizsgálja meg, s ad javaslatot a fejlesztési szándék megvalósításához szükséges szabályozási paraméterekre.

A területrendezési hatósági eljárás lefolytatására azon esetekben van szükség, mikor az adott fejlesztési szándéknak megfelelő szabályozás nem felel meg a magasabb rendű területrendezési terveknek. Ilyen esetekben a településrendezési eszközök módosítása csak a területrendezési hatósági eljárás lefolytatását, s az állami főépítész által kiadott térségi területfelhasználási engedély kiadását követően végezhető.

• Főépítészi tevékenység

  A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (Eljr.) 6/A. § (3) bekezdése szerint a települési önkormányzat az építésügyi feladatát a helyi rendeletei megalkotásával és a kapcsolódó sajátos jogintézményekkel, továbbá a települési, önkormányzati főépítész közreműködésével látja el. A főépítészi tevékenységről szóló 190/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 2.§ (5) bekezdése szerint a területfejlesztéssel és - rendezéssel, a településfejlesztéssel és -rendezéssel, a településkép-védelemmel, továbbá az épített környezet alakításával és védelmével, valamint az építésüggyel kapcsolatos települési önkormányzati feladatokkal kapcsolatos döntéseket a települési önkormányzat közigazgatási területére kiterjedő illetékességgel a települési főépítész készíti elő. A főépítészi feladatkör főépítészi vizsga nélkül legfeljebb a foglalkoztatásra irányuló jogviszony kezdetétől számított hat hónapig látható el.

  
  

• Projektmenedzsment

  A projektmenedzsment feladatköre számos különböző típusú tevékenységet foglal magában, többek között:

  • A munka megszervezése.

  • Az emberi- és más erőforrások beszerzése.

  • A feladatok kiosztása.

  • Vezetési tevékenységek.

  • A projekt végrehajtásának ellenőrzése.

  • Előrehaladás követési és jelentési feladatok ellátása.

  • Korrekciós akciók tervezése és végrehajtása.

  • Dokumentációs és kommunikációs tevékenységek végzése.

• Szaktanácsadás (kisebb települések építésügyi, műszaki tevékenységében szakmai segítségnyújtás és egyéb szaktanácsadás)

  A településrendezési és építésügyi jogszabályokból adódó önkormányzati feladatok segítése a hatályos jogszabályi környezetben. A településrendezés témakörben a megfelelő eljárástípusok kiválasztása. A hatósági eljárások tekintetében a végzések, szakhatósági nyilatkozatok előkészítése, segítése.